Az els� k�t VB-c�m (1910-1938) 

A csapat els� meccs�t 1910. m�jus 5.-�n j�tszotta Franciaorsz�g ellen, Mil�n�ban. 6-2-re gy�ztek az olaszok. A csapat legt�bb j�t�kosa az akkori legjobb klubcsapatb�l, a Pro Vercelli-b�l ker�ltek ki. Az els� nemzetk�zi siker az 1928-as, amszterdami ny�ri olimpi�n j�tt el, egy bronz�rem form�j�ban. Az el�d�nt�t ugyan elvesztett�k Uruguay ellen, a bronzmeccsen azonban 11-2-re ki�t�tt�k Egyiptomot. Ezut�n rendezt�k az els� FIFA Labdar�g� Vil�gbajnoks�got 1930-ban, Uruguayban. Olaszorsz�g visszautas�totta a szerepl�st. Igaz, mind�ssze 4 eur�pai v�logatott haj�zott �t az �ce�non. 1934-ben �s 1938-ban viszont zsin�rban k�tszer az olasz v�logatott bizonyult a vil�g legjobbj�nak. K�sz�nhet�en a sz�vets�gi kapit�ny Vittorio Pozzo-nak, illetve a valaha volt egyik legjobb j�t�kosnak, Giuseppe Meazza-nak. De olyan szt�rok j�tszottak ebben az id�ben a v�logatottban, mint Luis Monti, Giovanni Ferrari, Silvio Piola, �s Virginio Rosetta. A 2. vil�gbajnoks�got Olaszorsz�gban, teh�t hazai p�ly�n rendezt�k, 16 csapat r�szv�tel�vel. A d�nt�ig vezet� �ton az olaszok az Egyes�lt �llamok, Spanyolorsz�g, �s Ausztria csapatait vert�k. A d�nt�t R�m�ban rendezt�k, 45000 n�z� el�tt. Az ellenf�l Csehszlov�kia csapata volt. Sok�ig 0-0 volt az �ll�s. A g�lcsendet Puc t�rte meg a 76. percben, vezet�shez juttatva a csehszlov�kokat. M�r csak negyed �ra volt h�tra. Az olaszok nem omlottak �ssze: 5 perccel k�s�bb Orsi egyenl�tett.J�hetett a hosszabb�t�s. Itt az olaszok b�rt�k jobban: Schiavio m�r a 95. percben betal�lt. Ezzel Olaszorsz�g vil�gbajnok lett. A k�t VB k�z�tt Olaszorsz�gnak siker�lt megnyerni az olimpiai arany�rmet is. Az olimpi�t Berlinben, N�metorsz�gban rendezt�k 1936-ban. A d�nt�ben az osztr�kokat m�lt�k fel�l 2-1-re 1938-ban a szomsz�d Franciaorsz�g adott otthont a 3. VB-nek, 15 csapat r�szv�tel�vel. A c�mv�d� olaszok sikeresen bejutottak a d�nt�be, Norv�gi�n, Franciaorsz�gon, �s Braz�li�n kereszt�l. A d�nt�ben ez�ttal az er�snek t�n� Magyarorsz�ggal ker�ltek szembe. A m�rk�z�s P�rizsban volt, 60000 n�z�vel. A m�rk�z�s egy gyors �t�sv�lt�ssal kezd�d�tt, Gino Colaussi 6. percbeli g�lj�ra a 8. percben v�laszolt Titkos P�l. A 16. percben Piola volt eredm�nyes, erre azonban a magyarok nem tudtak felelni, s�t a 35. percben Colaussi 2. g�lj�van megdupl�zta az el�nyt. 3-1-gyel vonultak f�lid�re a csapatok. A 2. j�t�kr�szben a magyarok valamivel jobb j�t�kot produk�ltak, ennek a 70. percben eredm�nye is lett: S�rosi Gy�rgy g�lj�val. T�bb g�lt azonban nem tudtak l�ni, az olaszok viszont igen: Piola is dupl�zott a 82. percben, �gy a 4-2-es siker azt jeletette, hogy Olaszorsz�g megv�dte vil�gbajnoki c�m�t. Ez egy�bk�nt az�ta is csak Braz�li�nak siker�lt.

A h�bor� ut�n (1946-1966) 

A II. vil�gh�bor� miatt elmaradt az 1942-es �s az 1946-os vil�gbajnoks�g. Az olasz v�logatott a h�bor� ut�n meg sem tudta k�zel�teni a h�bor� el�tti form�j�t. R�ad�sul 1949-ben egy l�gi katasztr�f�ban elhunyt 10 v�logatott j�t�kos. Az 1950-es Braz�iliai VB-n a csoporb�l nem siker�lt tov�bbjutni, egy Sv�dorsz�g elleni vers�g ut�n. Az 1954-es VB, Sv�jcban nem siker�lt t�l f�nyesre az olaszok sz�m�ra. A csoportk�r ut�n b�cs�zni k�nyszer�ltek: Anglia �s Sv�jc m�g�tt a 3. helyen v�geztek. 1958-ban �jabb csal�d�s: a v�logatott elbukott a selejtez�k�n, �gy nem vehetett r�szt a Sv�dorsz�gban rendezett VB-n. A selejtez�csoportban �szak-�rorsz�g el�zte meg �ket. 1962-ben m�r siker�lt a kijut�s Chil�be, de a csoportk�r ez�ttal is a v�g�llom�snak bizonyult. Az NSZK �s Chile ellen nem siker�lt nyerni. Sv�jc ellen igen, de ez m�r kev�s volt. K�zben �tj�ra indult az Eur�pa Bajnoks�g is. Az 1964-es viadalon a legjobb 16 k�z�tt a Szovjetuni� v�logatottja �t�tte ki az olaszokat. Az 1966-os angliai VB �r�kk� eml�kezetes marad az olasz embereknek. Nem a gy�zelem miatt. Hanem az�rt mert a v�logatott veres�get szenvedett �szak-Kore�t�l 1-0-ra. A torna el�tt es�lyesnek mondott olaszok ism�t a csoportk�r ut�n utazhattak haza, miut�n a szovjetekt�l is kikaptak. Tal�n emiatt nagy v�ltoz�sok kezd�dtek az olasz labdar�g�sban.

Eur�pa-bajnokok, �s VB d�nt� (1968-1976)

1968-ban az Azzurriknak �jra siker�lt nagy torn�t nyerni, 1938 �ta el�sz�r. Hazai p�ly�n, Olaszorsz�gban rendezt�k a n�gyes d�nt�t. Az el�d�nt�t Olaszorsz�g Szovjetuni� ellen v�vta. A rendes j�t�kid�ben �s a hosszab�t�sban sem sz�letett g�l, �gy a szab�lyok saj�toss�gainak k�sz�nhet�en p�nzfeldob�s d�nt�tt a tov�bbjut�sr�l. A szerencse a hazaiaknak kedvezett, �gy k�sz�lhettek a Jugoszl�via elleni d�nt�re. Itt is d�ntetlen lett a v�geredm�ny a hosszabb�t�s ut�n, ez�ttal 1-1. Mivel nem akart�k m�g egyszer a vakszerencs�re b�zni a d�nt�st, a d�nt�t �jraj�tszott�k 2 nappal k�s�bb. Itt 2-0-ra az olaszok diadalmaskodtak, Riva �s Anastasi g�ljaival, ezzel elh�d�tva a tr�fe�t. 2 �vvel k�s�bb, 1970-ben Mexik�ban ker�lt sor a 9. labdar�g� vil�gbajnoks�gra. A mez�ny bombaer�s volt. Az olaszok �nbizalommal telve utaztak el a VB-re. A csoportk�rben megint megizzadtak: mind�ssze 1 g�lt siker�lt l�ni a 3 meccs alatt. Igaz, az gy�zelmet �rt Sv�dorsz�g ellen. Uruguay �s Izrael-lel is 0-0-s d�ntetlent j�tszottak: a k�rbever�seknek k�sz�nhet�en Olaszorsz�g csoportels�k�nt jutott tov�bb. A legjobb 8 k�z�tt a h�zigazda Mexik� volt az ellenf�l. Az olaszok meglep�en j�l j�tszottak, �s 4-1-re lemost�k ellenfel�ket, Riva �s Rivera g�ljaival. Az el�d�nt�ben azt�n az �r�k riv�lissal, Nyugat-N�metorsz�ggal ker�ltek �ssze. Ez a meccs az �vsz�zad legizgalmasabb m�rk�z�sek�nt vonult be a t�rt�nelemk�nyvekbe. Hamar, a 8. percben Bonisegna g�lj�val vezettek az olaszok. A n�metek sok�ig g�lk�ptelenek voltak, a 92. percben, az utols� pillnatban azonban egy bedob�s ut�n Schnellinger g�lt szerzett. J�hetett a hosszabb�t�s. A n�met bomb�z� Gerd M�ller m�r a 94. percben betal�lt, vezettek a n�metek. Az olaszok nem adt�k fel: Burgnich 4 perc m�lva egaliz�lt. Riva g�lj�val az 104. percben olaszok visszavett�k a vezet�st. M�ller azonban 6 perc m�lva �jabb g�lt l�tt: a 110. percben 3-3. Az olaszoknak nem kellett 1 perc a v�laszhoz: Rivera lapos l�v�se utat tal�lt Maier kapuj�ba.4-3. T�bb g�l m�r nem sz�letett: Olaszorsz�g a d�nt�ben! A nagyon er�s Braz�lia v�rta �ket ott. 107000 n�z� volt k�v�ncsi arra, hogy eld�lj�n: ki viszi haza a Jules Rimet kup�t. Az a csapat, ugyanis amelyik h�romszor elnyeri, az hazaviheti �r�kre. Olaszorsz�g �s Braz�lia ekkor egyar�nt k�tszeres gy�ztesek voltak. A m�rk�z�st a Mexik�v�rosi Azt�k Stadionban rendezt�k. Braz�lia Pel� felh�fejes�vel vezet�st szerzett a 18. percben. Bonisegna-nak egy szerencs�s g�llal siker�lt egyenl�tenie a 37. percben. A m�sodik f�lid�ben azonban beindult a Pel� vezette brazil-szamba, amivel az olaszok sem tudtak mit kezdeni. G�rson �s Jairzinho 5 perc alatt l�ttek 2 g�lt, ezzel gyakorlatilag eld�lt a meccs. 4 perccel a v�ge el�tt Carlos Alberto egy bombag�llal �ll�totta be a 4-1-es v�geredm�nyt, �gy Braz�lia vihette haza a kup�t v�gleg. Az olaszoknak nem volt okuk a keserg�sre, hiszen a vil�g egyik legjobb csapat�t�l kaptak ki. Az nagyszer� olasz j�t�kosok ezen gener�ci�ja, mint Riva, Anastasi, Rivera, Fachetti, Mazzola, az ezt k�vet� �vekben nem tudt�k a VB-n l�tott form�jukat hozni. Az 1972-es EB-n nem tudt�k el�rni a 4-es d�nt�t. 1973-ban bar�ts�gos meccseken nagy sikerek sz�lettek: Braz�li�t egyszer, Angli�t k�tszer gy�zt�k le, ebb�l egyszer idegenben, Londonban. Ezen eredm�nyek t�kr�ben meglepet�s volt, hogy a ’74-es VB-n ism�t m�r az csoportk�rben kiestek. A Lengyelorsz�g elleni veres�g pecs�telte meg az olaszok sors�t. Az 1976-os EB selejtez�i sor�n is hamar b�cs�zni k�nyszer�ltek.

A harmadik VB gy�zelem (1982)

Az 1978-as vil�gbajnoks�got Argent�na rendezte. Itt t�nt fel a olasz j�t�kosok �j gener�ci�ja, Paolo Rossi nev�vel f�mjelezve. A csoport bombaer�s volt: Argent�na, Franciaorsz�g, �s Magyarorsz�g t�rsas�g�ban. Olaszorsz�g nagyon j�l j�tszott a csoportk�r alatt, megvert�k a k�s�bbi bajnok Argent�n�t is. 100%-os teljes�tm�nnyel jutottak be a k�z�pd�nt�be. Itt Ausztria, Hollandia, �s az NSZK voltak az ellenfelek. Nem siker�lt bejutni a d�nt�be, miut�n Hollandi�t�l 2-1-es veres�get szenvedtek. De a bronz�rem�rt megm�rk�zhettek a brazilokkal. Nem siker�lt visszav�gni, ism�t Braz�lia nyert, �gy �k lettek a bronz�rmesek. Olaszorsz�g ezut�n 1980-ban megrendezhette az els� 8 r�sztvev�s Eur�pa Bajnoks�got. A d�nt�be nem siker�lt bejutni, igaz csak kevesebb r�gott g�l miatt. A belg�k 3-mat l�ttek, az olaszok csak 1-et. Az gy�zelmet �rt Anglia ellen. A bronzmeccsen megint veres�g lett a v�ge, Csehszlov�kia ellen 11-esekben maradtak alul, 9-8-ra. Ezut�n �rkezett el 1982. A v�logatott nagy nyom�s alatt volt, mert ebben az �vben volta fekete-tot� botr�ny, amiben t�bb j�t�kos is benne volt. �gy utaztak el Spanyolorsz�gba, az els� 24 r�szvev�s VB-re. A csoportk�rben megint nehezen ment a j�t�k, csak ny�gvenyel�sen jutottak tov�bb Lengyelorsz�g m�g�tt. P�ld�ul Kamerun ellen csak 1-1-et j�tszottak. A k�z�pd�nt�ben �gy ker�ltek a hal�lcsoportba, Argent�na �s Braz�lia mell�. Itt valamilyen okb�l az olaszok teljesen megt�ltosodtak. A Maradon�val fel�ll� Argent�n�t siker�lt legy�zni 2-1-re, a tov�bbjut�sr�l a Zico vezette Braz�lia elleni meccs d�nt�tt. Az olaszokat f�t�tte a bossz�v�gy. Az addig halov�ny Paolo Rossi mesterh�rmas�val 3-2-re Olaszorsz�g nyert! Az el�d�nt�ben Lengyelorsz�g volt az ellenf�l. Rossi ism�t 2 g�lt l�tt, 2-0 lett a v�geredm�ny, k�sz�lhettek az NSZK elleni d�nt�re! A d�nt� Madridban volt a Bernabeu stadionban, 90000 n�z� el�tt. Az els� f�lid�ben nem esett g�l, de az olaszok kihagytak egy 11-est, Cabrini r�v�n. A m�sodik j�t�kr�szben, az 57.percben egy gyorsan elv�gzett szabadr�g�s ut�n Rossi fejelt egy g�lt, mialatt a n�metek m�g reklam�ltak a j�t�kvezet�n�l. Rossi ezzel g�lkir�ly lett. 12 perc m�lva, Marco Tardelli l�v�se is a kapuban k�t�tt ki, 2-0! Tardelli g�l�r�m�nek k�pei bej�rt�k a vil�got. Az olaszok nem �lltak le. 10 perccel a v�ge el�tt a cserek�nt be�llt Altobelli megszerezte csapata 3. g�lj�t:ezzel minden bizonnyal eld�lt a m�rk�z�s. A n�metek Breitner r�v�n m�g megszerezt�k a becs�letg�ljukat, de ez csak sz�ps�gtapasznak bizonyult: Olaszorsz�g vil�gbajnok lett harmadszor, 1934 �s 1938 ut�n! A 40 �ves csapatkapit�ny, a kapus Dino Zoff boldogan emelte fel a kup�t. � lett a legid�sebb VB gy�ztes j�t�kos.

VB �s EB ez�st�rmek (1984-2004)

Az 1982-es sikert k�vet� 24 �vben az olasz v�logatott a vil�g �lvonal�ba tartozott, de torn�t nem siker�lt nyerni�k. Meglepet�sre nem siker�lt kijutniuk az 1984-es EB-re. A selejtez�csoportban csak a 4. helyen v�geztek, Rom�nia, Sv�dorsz�g, Csehszlov�kia m�g�tt. Az 1986-os, mexik�i VB-n c�mv�d�k�nt a nyolcadd�nt�ben b�cs�ztak Franciaorsz�g ellen. 1988-ban, az EB-n el�rt�k az el�d�nt�t, de ott 2-0-ra kikaptak a szovjetekt�l.Ebben az �vben,az olimpi�n hatalmas kudarck�nt a v�logatott vers�get szenvedett Zambi�t�l. 1990-ben Olaszorsz�g rendezte a 14. vil�gbajnoks�got. Ekkorra m�r olyan klasszisok j�tszottak a csapatban, mint Salavatore Schilacci, �s a fiatal Roberto Baggio. A csoportk�r ez�ttal nem jelentett akad�lyt, magabiztosan, 3 gy�zelemmel jutott tov�bb a csapat, Ausztri�t, az Egyes�lt �llamokat, �s Csehszlov�ki�t verve. A nyolcadd�nt�ben Uruguayt 2-0-ra m�lt�k fel�l, a negyedd�nt�ben pedig �rorsz�g ellen 1-0-ra siker�lt nyerni, Schilacci g�lj�val. 5 meccsen 0 kapott g�l! Az el�d�nt�ben a c�mv�d� Argent�na k�vetkezett. Schilacci vezet� g�lj�ra Caniggia v�laszolt. 1-1-es hosszabb�t�s ut�n 11-esek d�nt�ttek. Itt az olaszok k�tszer is hib�ztak, az argentinok egyszer sem, �gy Olaszorsz�g nem jutott be a d�nt�be. A bronzm�rk�z�sen Anglia ellen volt lehet�s�g a jav�t�sra, amivel ez�ttal �lni tudtak az Azzurrik. 2-1-re nyertek, a g�lszerz�k Baggio �s Schilacci voltak, angol r�szr�l pedig Platt. Schilacci 6 g�lj�val g�lkir�ly lett. Ezek ut�n meglepet�re nem siker�lt kvalifik�lniuk magukat az 1992-es kontinenstorn�ra. Az 1994-es VB-re azonban igen. A VB-t az Egyes�lt �llamok rendezte. Az olaszok nagyon lassan lend�ltek bele, de v�g�l siker�lt el�rni�k a d�nt�t. Az els� meccset elvesztett�k �rorsz�g ellen. Ez volt az egyetlen m�rk�z�s 1990 �s 1998 k�z�tt, amikor Olaszorsz�g veres�get szenvedett VB meccsen. A csoportban hatalmas k�rbever�s volt, Mexik�, �rorsz�g, Olaszorsz�g �s Norv�gia egyar�nt egyszer nyertek, vesztettek, �s d�ntetlent j�tszottak, �gy mindannyiuknak 4 pontjuk volt. A g�lar�nyok is ugyanolyanok voltak. V�g�l a t�bb l�tt g�l rangsorolt, �gy Mexik� lett a csoportels�, �rorsz�g a 2., Olaszorsz�g pedig csoportharmadikk�nt jutott be a legjobb 16-ba. Itt Nig�ria v�rt r�juk. Sok�ig Nig�ria vezetett, de Roberto Baggio a v�g�n egyenl�tett, majd a hosszabb�t�sban is l�tt egyet. A 8 k�z�tt Spanyolorsz�g volt az ellenf�l, itt is az utols� percekben sz�letett meg a gy�ztes g�l, Baggio r�v�n. Az el�d�nt� sim�bb volt: Bulg�ria ellen sima 2-0, Baggio 2 g�lj�val. A d�nt�t Los Angelesben, a Rose Bowl stadionban rendezt�k. A m�rk�z�st Puhl S�ndor vezette. A rendes j�t�kid�ben �s a hosszabb�t�sban sem sz�letett g�l, �gy a 11-esek d�nt�tt�k el a VB-c�m sors�t. Itt az olaszok ism�t alulmaradtak. Baggio kihagyott 11-es�t m�ig sokan emlegetik. �gy Braz�lia lett 4x-es vil�gbajnok, nem Olaszorsz�g. 1996-ban ism�t kudarc volt az EB. A csoportban kikaptak a csehekt�l, �gy kiestek. 1998-ban a franciaorsz�gi VB-n ism�t a 11-es p�rbaj jelentette a v�g�llom�st, ez�ttal a franci�k ellen, a negyedd�nt�ben. Ekkor m�r Vieri �s Del Piero voltak a v�logatott szt�rjai. A 2000-es EB-n nagyon k�zel voltak a gy�zelemhez. Eg�szen pontosan 1 percre. A d�nt�ig magabiztosan meneteltek, m�g 11-es p�rbajt is nyertek a h�zigazda Hollandia ellen az el�d�nt�ben. A d�nt�t Franciaorsz�g ellen j�tszott�k. Delvecchio az 55. percben vezet�st szerzett, �s �gy t�nt ez az el�ny kitart a v�g�ig. Frisk, a sv�d b�r� 4 percet hosszabb�tott. M�r minden olasz ott toporgott a partvonal mellett, v�rva a v�gs� s�psz�t. Ekkor azonban bek�vetkezett a trag�dia: Slyvian Wiltord lapos l�v�se becs�szott Toldo keze alatt. 1-1, j�hetett a hosszabb�t�s. Az olaszok �sszezuhantak, erre nem sz�m�tottak. Nem is lehetett felr�zni m�r �ket. A hosszabb�t�sban pedig Pires bead�s�ra �rkezett David Trezeguet, �s egy hatalmas bombag�lt ragasztott Toldo kapuj�ba. Aranyg�l, Franciaorsz�g az Eur�pa Bajnok. Az eg�sz csizmaorsz�g csal�dott volt, sokan Dino Zoff-ot, a sz�vets�gi kapit�nyt hib�ztatt�k. A 2002-es VB-n ism�t egy aranyg�l okozta az olasz v�logatott kies�s�t. Ez�ttal a h�zigazda D�l-Korea ellen. M�r a csopork�rb�l a tov�bbjut�s is csak sok neh�zs�g �r�n lett meg, p�ld�ul Horv�torsz�g ellen is veres�get szenvedtek. A Korea elleni meccset egy ecuadori b�r� vezette, aki ki�ll�totta Tottit a hosszabb�t�sban. Sokan azt mondj�k, hogy emiatt estek ki az olaszok. De nagyban hozz�j�rult Ahn Jung Hvan aranyg�lja is. A 2004-es EB-re szint�n favoritk�nt �rkezett Portug�li�ba az az�rk�k v�logatott. Azonban keserves csal�d�s lett bel�le ism�t. Kezd�sk�nt D�nia ellen egy 0-0-�s, majd Sv�dorsz�g ellen egy 1-1-es d�ntetlen sz�letett. A k�t skandin�v orsz�g k�zben megvert�k Bulg�ri�t, �gy az utols� fordul�ban, egy megfelel� ar�ny� d�ntetlennel ki is eshettek az olaszok, hi�ba verik meg Bulg�ri�t. Ez be is k�vetkezett. D�nia-Sv�dorsz�g 2-2, Olaszorsz�g-Bulg�ria 2-1, de hi�ba,a rosszabb g�lk�l�nbs�g miatt kiestek az olaszok. Mindenki bund�val v�dolta a d�nokat �s a sv�deket, de v�g�l elm�lt a felh�borod�s. Ezut�n viszont kezdet�t vette egy �jabb sikert�rt�net.

Vil�gbajnoks�g 2006: a 4. VB c�m

A 18. vil�gbajnoks�got N�metorsz�g rendezte. Olaszorsz�got nem sorolt�k az es�lyesek k�z�. Ennek okai a viszonylag d�c�g�s tov�bbjut�s a selejtez�csoportb�l, illetve a Serie A-ban 2006 tavasz�n kirobbant bundabotr�ny voltak. Szinte mindenki Braz�li�t ki�ltotta ki bajnoknak a VB el�tt. Olaszorsz�g az E csoportban kapott helyet, Gh�na, Csehorsz�g, �s az Egyes�lt �llamok mellett. Az els� m�rk�z�sre Hannoverben ker�lt sor, Gh�na ellen. Pirlo �s Iaquinta g�ljaival 2-0-a diadalmaskodtak az azzurrik. A k�vetkez� meccs az amerikaiak ellen volt, Kaiserslauternben. Ez a meccs igazi h�bor� volt, 1-1 lett a v�ge, de 1 olaszt, �s 2 amerikait is ki�ll�tott a b�r�. De Rossi 4 meccses eltilt�st kapott, Mcbride lek�ny�kl�s��rt. Teh�t legk�zelebb csak a d�nt�ben j�tszhatott volna. A csoport utols� fordul�ja el�tt m�g mind a 4 csapatnak volt es�lye a tov�bbjut�sra. Olaszorsz�g 2-0-ra legy�zte Csehorsz�got, Materazzi �s Inzaghi g�ljaival. Gh�na k�zben megverte az USA-t, �gy �k jutottak tov�bb. Olaszorsz�g csoportels�k�nt v�rhatta a k�vetkez� k�rt, ahol Ausztr�lia volt az ellenf�l. A k�t csapat sok�ig nem b�rt egym�ssal, m�r mindenki a hosszabb�t�sra k�sz�lt, amikor Grosso kiharcolt egy 11-est. Totti pedig higgadtan �rt�kes�tette, a 8 k�z� l�ve csapat�t. A negyedd�nt�ben, Hamburgban a meglepet�sk�nt id�ig eljut� Ukrajna v�rt r�juk. A meccs sim�bb lett mint sokan gondolt�k, 3-0-ra nyertek az olaszok, Zambrotta bombag�lj�val, illetve az aranycip�s Toni 2 g�lj�val. �gy 1994 ut�n ism�t a 4 k�z�tt volt Olaszorsz�g. Itt a h�zigazda, r�gi nagy ellenf�l N�metorsz�ggal kellett megm�rk�zni a d�nt�be jut�s�rt. A Dortmundban rendezett el�d�nt�n 117 percig nem esett g�l. Ekkor azonban �rkezett Fabio Grosso, �s Pirlo passz�t kap�sb�l a n�met kapuba bomb�zta. G�l�r�me nagyon hasonl� volt Tardelli 82-es g�l�r�m�hez. Ezut�n a n�metek kit�madtak, de az olaszok kontrat�mad�sb�l ism�t eredm�nyesek voltak, Del Piero l�tt g�lt, eld�ntve a m�rk�z�st. Olaszorsz�g a d�nt�ben!! A m�sik el�d�nt�ben Franciaorsz�g 1-0-ra legy�zte Portug�li�t, �gy �k k�sz�lhettek a d�nt�re. A d�nt�t 2006. j�lius 9-�n rendezt�k Berlinben, az Olimpiai Stadionban, 80000 n�z� el�tt. A meccs elej�n hidegzuhany �rte az olaszokat: mezr�ngat�s�rt a b�r� 11-est �t�lt a franci�k jav�ra. A labd�t Zinedine Zidane pimaszul a fels� kapuf�ra nyeste, ahonnan az a g�lvonal m�g� pattant. A 7.percben 1-0-ra vezettek a franci�k. Az olaszokat nem t�rte le a g�l, magasabb fokozatba kapcsoltak, aminek a 19. percben meglett az eredm�nye: Pirlo sz�glet�t k�vet�en Marco Materazzi beb�lintotta az egyenl�t� g�lt. Innent�l kezdve nem esett t�bb g�l, a 90 perc letelt�vel k�vetkezett a hosszabb�t�s, aranyg�lszab�ly n�lk�l. A 110. percben Zidane lefejelte Materazzit, ami�rt piros lapot kapott. Ez szinte meg is pecs�telte a franci�k sors�t. A hosszabb�t�st k�vet�en j�hettek a 11-esek. Az els� 3 p�r nem rontott. Ekkor j�tt David Trezeguet. � a kapuf�ra v�gta 11-es�t. Az olaszok nem rontottak egyet sem, �gy Grosso sorsd�nt� 11-es�t k�vet�en negyedszer is vil�gbajnoki c�met �nnepelhettek! Fabio Cannavaro Dino Zoff ut�n ism�t felemelhette a kup�t. Minden olasz �r�mm�morban �szott. Sokak szerint ha nincs a bundabotr�ny, az olaszok nem nyertek volna. Ezzel m�r csak 1-re vannak a brazilok rekordj�t�l. A VB legjobb olasz j�t�kosai Gianluigi Buffon, Fabio Cannavaro, Marco Materazzi, Andrea Pirlo, Francesco Totti voltak.

A VB ut�n

A diadalmas vil�gbajnoks�g ut�n a sz�vets�gi kapit�ny Marcelo Lippi lemondott posztj�r�l. Hely�re Roberto Donadonit nevezt�k ki. A 2008-as EB selejtez�j�ben ism�t �sszeakadtak a franci�kkal, P�rizsban kikaptak 3-1-re, 2 h�nappal a VB ut�n. A visszav�g� 0-0 lett. A csoportban volt m�g Ukrajna �s Sk�cia is, akik megnehez�tett�k a VB d�nt�s�k dolg�t, de v�g�l Olaszorsz�g csoportgy�ztesk�nt jutott ki az osztr�k-sv�jci k�z�s rendez�s� EB-re. Itt siker�lt beker�lni a „hal�lcsoportba”, a m�r j�l ismert Franciaorsz�g, Hollandia �s Rom�nia mell�. Az els� meccsen Hollandia leiskol�zta az olasz v�logatottat, sim�n nyertek 3-0-ra. A rem�ny �letben tart�s�hoz nyerni kellett volna Rom�nia ellen. Nem siker�lt, 1-1 lett. Mutu g�lj�t a 35 �ves Panucci egyenl�tette ki 1 perccel k�s�bb. A hajr�ban Buffon megfogta Mutu 11-es�t, a kies�st�l megmentve Olaszorsz�got. A franci�k ellen mindenk�pp nyerni kellett, �s szurkolni, hogy Hollandia verje meg Rom�ni�t. Siker�lt mindkett�. A franci�kat 2-0-ra, De Rossi �s Pirlo g�ljaival gy�zt�k le 2-0-ra, a hollandok ugyanilyen ar�nyban m�lt�k fel�l Rom�ni�t. A negyedd�nt�ben a d�l-eur�pai ellenf�l, Spanyolorsz�g k�vetkezett. 120 percig 0-0 volt az �ll�s, ism�t j�hettek a 11-esek. Buffon hi�ba v�dett ki egy 11-est, De Rossi �s Di Natale is kihagyta a saj�tj�t, �gy Olaszorsz�g b�cs�zott. Az EB-t k�s�bb Spanyolorsz�g nyerte meg. Az EB ut�n Donadonit menesztett�k �ll�s�b�l, �s visszah�vt�k Marcelo Lippit, aki �r�mmel v�llalta el ism�t a munk�t.