 A Serie A, hivatalos nevn Lega Calcio Serie A TIM egy professzionlis labdarg-bajnoksg, az olasz labdargs legfelsbb osztlya, ahol a legnagyobb klubbok jtszanak. A vilg egyik legersebb pontvadsznak tartjk, hiszen olasz csapatok 25 alkalommal jutottak mr eurpai kupadntbe, illetve a Serie A adta a legtbb eurpai kupagyztest is, szmszerint 11-et.
Az olasz labdargs jelenlegi rendszere az 1929-30-as szezon ta vltozatlan. A regionlis, majd a rgik kztti osztlyoz ligk a Serie A bajnoksgban fondnak ssze, ahol olyan csapatok tallhatak, mint az AS Roma, AC Milan, Internazionale, vagy a Juventus.
A Serie A sorozatnan minden csapat ktszer mrkzik meg a msikkal, gy sszesen 38 mrkzst jtszanak. 1994 ta 3 pont jr a gyzelemrt s 1 pont a dntetlenrt, illetve nem szerezhet pont a veresgekrt. Korbban rjtszsra kteleztk mindazon csapatokat, melyek azonos szm pontot rtek el a bajnoksgban, ezt a 2005-06-os szezon ta eltrltk. Jelenleg, ha olasz labdargs valamely kt csapata azonos pontszmmal vgez, akkor az egyms ellen elrt eredmny szmt. Ha ez utn sincs dnts, akkor a glklnbsg, majd a tbb ltt gl, vgl az idegenben ltt tbb gl dnt.
A Serie A els ngy helyezettje indlhat a Bajnokok Ligjban. A bajnoksg gyztese s a msodik helyezett automatikusan a Bajnokok Ligja ftbljra, mg a 3-4. helyezett csapat a Bajnokok Ligja 3. selejtezkrbe kerl, ahol oda-visszags selejtez mrkzsre ktelezett. Az 5-6. helyen vgzett csapatok indulhatnak az UEFA-kupban. Az olasz csapatoknak fenttartott 3 UEFA-kups hely betltetlen helyre a olasz kupa gyztese kerlhet abban az esetben, ha nem Bajnokok Ligja indul, ms esetben a Serie A 7. helyn vgzett csapata indulhat az UEFA Kupban. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Friss bejegyzsek
Friss hozzszlsok
Archvum