Az Eur�pa Bajnoks�g az UEFA egyik legfontosabb labdar�g� esem�nye. 4 �vente, 1960 �ta rendezik meg. Kezdetben Eur�pai Nemzetek Kup�ja volt az elnevez�s, de 1968 �ta m�r Labdar�g�-Eur�pa Bajnoks�gnak h�vj�k.

1976-ig mind�ssze a legjobb 4 csapat vett r�szt a torn�n. Ezt a sz�mot 1980-ban 8-ra, 1996-ban 16-ra emelt�k, illetve v�rhat�an 2016-ban 24-re fogj�k emelni. A r�sztvev� csapatokat minden alkalommal selejtez�k sor�n v�lasztott�k ki. 1960-ban �s 1964-ben ezek oda-visszav�g�s, egyenes kies�ses selejtez�k voltak, ezt k�vet�en azonban a selejtez�kben csoportm�rk�z�sek, illetve p�tselejtez�k d�nt�ttek.

 

1976-ig a rendez� orsz�got a 4 r�sztvev� csapat haz�ja k�z�l v�lasztott�k. Ezt k�vet�en a selejtez�ket megel�z�en d�nt�tt�k el, hogy mely orsz�g rendezi az Eur�pa Bajnoks�got, �gy ett�l fogva m�r ennek az orsz�gnak a v�logatottja automatikusan - selejtez�k n�lk�l - kvalifik�lta mag�t a torn�ra. �rdemes megjegyezni, hogy a c�mv�d� sosem �lvezte azt a kedvezm�nyt, hogy automatikusan kvalifik�lta mag�t a k�vetkez� torn�ra.

Az els� ilyen esem�nyt 1960-ban a Szovjetuni� nyerte. A v�logatott 3 alkalommal diadalmaskodott, k�tszer, mint N�met Sz�vets�gi K�zt�rsas�g. A n�meteken k�v�l csak a franci�k mondhatj�k magukat t�bbsz�r�s gy�ztesnek, �k k�tszer tudt�k elnyerni a tr�fe�t.

�jabban divatba j�tt, hogy az foci EB-t t�bb orsz�g k�z�sen rendezi. Erre j� p�lda volt a 2000-es torna, aminek Hollandia �s Belgium egy�tt adott otthont. A mostani viadalt is k�t orsz�g rendezi.

Ausztria �s Sv�jc adott otthont a 2008-as foci Eb-nek. A k�zdelem t�bb mint h�rom h�tig tartott �s a k�t rendez� orsz�g csapatai automatikusan bejutottak a torn�ra. �rdekess�g, hogy az osztr�k labdar�g�-v�logatottnak a 2008-as torna volt az els� EB melyen r�szt vettek, hiszen ennek a v�logatottnak nem siker�lt m�g kvalifik�lnia az eur�pai labdar�g�s legnevesebb esem�ny�re. A k�t nevez� orsz�gon k�v�l m�g 14 csapat vett r�szt a torn�n. A selejtez�k 2006 szeptember�ben kezd�dtek el.

Ausztria �s Sv�jc egy�tt p�ly�zott a rendez�si jogokra, mellett�k versenyben volt m�g a g�r�g-t�r�k, a sk�t-�r, a horv�t-bosny�k, az orosz, a magyar �s a skandin�v p�ly�zat. Ut�bbit Norv�gia, Sv�dorsz�g, D�nia �s Finnorsz�g k�z�sen ind�totta.

A d�nt�be Ausztria-Sv�jc, G�r�gorsz�g-T�r�korsz�g �s Magyarorsz�g p�ly�zata jutott be. G�r�gorsz�g �s T�r�korsz�g p�ly�zat�t visszautas�tott�k, �gy a magyar �s az osztr�k-sv�jci p�ly�zat harcolt a gy�zelem�rt, amib�l az ut�bbi p�ros j�tt ki gy�ztesk�nt. Ausztria az el�z� EB-re is k�z�s p�ly�zatot adott be,

vel�nk (Magyarorsz�ggal) egy�tt indult a rendez�s jog��rt. Azonban a 2004-es EB-t Portug�lia rendezhette.

A selejtez�k lebonyol�t�si m�dja az el�z� torn�khoz k�pest r�szben megv�ltozott. A selejtez� csoportok gy�ztesei, illetve m�sodik helyezettjei automatikusan kijutottak az EB-re. Az �gy �sszej�tt 14 csapathoz csatlakozott a k�t rendez� orsz�g, Ausztria �s Sv�jc is. A v�ltoztat�s azt is jelentette, hogy most a csoportok m�sodik helyezettjei k�z�tt nem rendeztek r�j�tsz�st, �k k�zvetlen�l kijutottak a kontinensviadalra.